A kutya tápanyagigénye és a tápanyagok emészthetősége a BARF etetés tükrében

A kutyák megfelelő táplálása elengedhetetlen az egészségük és jólétük szempontjából. Az utóbbi években a BARF (Biologically Appropriate Raw Food) étrend népszerűsége egyre növekszik, mivel sok gazda természetesebb és egészségesebb táplálási módot keres kedvence számára. Ahhoz, hogy helyesen állítsuk össze kutyánk étrendét, ismerni kell a kutya tápanyagigényét és a különböző tápanyagok emészthetőségét. 

A megfelelő tápanyagok biztosítása nem csak az általános egészségi állapotukat javítja, hanem megelőzhet számos betegséget is.

A kutya tápanyagigénye

A kutyák tápanyagigénye több tényezőtől függ, beleértve az életkort, a méretet, az aktivitási szintet és az egészségi állapotot. A főbb tápanyagok közé tartoznak a fehérjék, zsírok, szénhidrátok, vitaminok és ásványi anyagok. A fehérjék különösen fontosak, mivel ezek biztosítják az esszenciális aminosavakat (arginin, fenilalanin, hisztidin, izoleucin, lizin, leucin, metionin, triptofán, treonin, valin), amelyek szükségesek az izomépítéshez és az általános növekedéshez. A zsírok koncentrált energiaforrást jelentenek, és segítenek a vitaminok felszívódásában. Bár a szénhidrátok nem alapvetőek a kutyák számára, mégis fontos energiaforrást biztosíthatnak, a növényi rostok pedig segítik az emésztést, és táplálják a bélflórát.

A nyers és feldolgozott fehérjék emészthetősége

A nyers húsokban található fehérjék biológiai értéke és emészthetősége gyakran magasabb, mint a feldolgozott ételeké. A főzés során a fehérjék szerkezete megváltozik, ami csökkenti azok emészthetőségét. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy a nyers húsokban található fehérjék emészthetősége 90% fölött van, míg a feldolgozott ételekben ez az érték jelentősen alacsonyabb lehet.

1. Enzimek jelenléte: A nyers ételekben természetesen előforduló enzimek segítik az emésztést. A főzés során ezek az enzimek elpusztulhatnak, így a szervezetnek több saját enzimet kell előállítania az emésztéshez.
2. Tápanyagok megőrzése: A főzés hőhatása miatt egyes vitaminok és ásványi anyagok (pl. C-vitamin, folsav) lebomlanak vagy csökken a mennyiségük. A nyers ételek fogyasztása lehetővé teszi ezen tápanyagok maximális hasznosítását.
3. Rostok és víztartalom: A nyers ételek magasabb rost- és víztartalommal rendelkeznek, ami hozzájárulhat a jobb emésztéshez és a bélmozgások szabályozásához.
4. Biológiai érték: A fehérjék biológiai értéke magasabb a nyers étrendben, mivel a főzés során a fehérjék denaturálódnak, ami csökkenti azok hasznosulását a szervezetben.
5. Probiotikumok és prebiotikumok: A nyers ételek, különösen a fermentált nyers ételek, természetes probiotikumokat és prebiotikumokat tartalmazhatnak, amelyek elősegítik a bélflóra egészségét és ezáltal az emésztés hatékonyságát.

Ezek a tényezők mind hozzájárulnak ahhoz, hogy a nyers étrend emészthetősége és biológiai értéke magasabb legyen a főtt vagy a feldolgozott ételekhez képest.

Nyugalmi energiaszükséglet (RER)

A nyugalmi energiaszükséglet az az energia, amelyet a kutya nyugalmi állapotban, alapvető életfunkcióinak fenntartásához igényel. Ezt az értéket gyakran a következő képlet alapján számítják ki: RER (kcal/nap) = 70 * (testsúly kg-ban) ^ 0,75.

Bruttó, felszívódni képes és metabolizálható energia

1. Bruttó energia (GE): Az az összes energia, amely az élelemben található, függetlenül attól, hogy mennyi hasznosul belőle. Például a nyers húsok bruttó energiatartalma 5-6 kcal/g lehet.
2. Felszívódni képes energia (DE): Az a mennyiség, amely ténylegesen felszívódik az emésztőrendszerből. Ez a GE-ből levonva adja az emésztetlen részek energiáját.
3. Metabolizálható energia (ME): Az a mennyiség, amelyet a szervezet ténylegesen hasznosít. Ez a DE-ből levonva adja a vizelettel és egyéb anyagcseretermékekkel elvesztett energiát.

RER és MER kiszámítása

Energiaigény aktivitás alapján

Példa Számítások

1. RER kiszámítása egy 10 kg-os kutya esetén:
   • RER = 70 * (10^0,75)
   • RER = 70 * 5,62
   • RER ≈ 393 kcal/nap
2. MER kiszámítása egy 10 kg-os, közepesen aktív kutya esetén:
   • MER = RER * 1,8
   • MER = 393 * 1,8
   • MER ≈ 707 kcal/nap
3. RER kiszámítása egy 30 kg-os kutya esetén:
   • RER = 70 * (30^0,75)
   • RER = 70 * 14,73
   • RER ≈ 1031 kcal/nap
4. MER kiszámítása egy 30 kg-os, közepesen aktív kutya esetén:
   • MER = RER * 1,3
   • MER = 1031 * 1,3
   • MER ≈ 1340 kcal/nap

Tápanyagok bruttó (GE) és metabolizálható energiaértéke (ME)

Magyarázat:

• Bruttó energiaérték (GE): A tápanyagok teljes energiaértéke, amelyet kalóriában (kcal) adnak meg grammonként.
• Metabolizálható energiaérték (ME): Az a rész a bruttó energiaértékből, amelyet az állat ténylegesen képes hasznosítani. Az emésztés során bizonyos mennyiségű energia veszik el, ezért az ME értékek alacsonyabbak a GE értékeknél.

Ezek az értékek segítenek meghatározni, mennyi energiát biztosítanak a különböző tápanyagok a kutya szervezetének, és ez alapján összeállítani a megfelelő étrendet, legyen az hagyományos vagy BARF étrend.

Emészthetőségi együttható és biológiai érték

1. Emészthetőségi együttható: Az arány, amely kifejezi, hogy az adott tápanyag hány százaléka emészthető meg. Például a nyers húsok emészthetőségi együtthatója 90-95%, míg a feldolgozott tápoké gyakran 80-85%.
2. Biológiai érték (BV): Az az arány, amely kifejezi, hogy az adott fehérje milyen mértékben hasznosul a szervezetben. A nyers húsok biológiai értéke általában magasabb, mivel a főzés során a fehérjék szerkezete megváltozhat, ami csökkenti a hasznosulásukat. A nyers húsok BV-je gyakran 90% felett van, míg a feldolgozott ételeké 70-80%.

Emészthetőségi együtthatók nyers és feldolgozott állateledelre vonatkozóan

Magyarázat:

• Nyers állateledel: A nyers ételek esetében az emészthetőségi együttható magasabb, mivel a természetes formában lévő tápanyagok jobban hasznosulnak.
• Feldolgozott állateledel: A feldolgozott ételek esetében az emészthetőségi együttható alacsonyabb, mert a feldolgozás során a tápanyagok egy része lebomlik vagy nehezebben emészthetővé válik.

Ezek az értékek természetesen változhatnak az adott állat egyéni szükségleteitől és az adott táplálék konkrét összetételétől függően. Az emészthetőség befolyásolhatja az állat általános egészségét és energiaellátását, ezért fontos, hogy az étrend megfelelően legyen összeállítva.

Néhány gyakori összetevő biológiai értékét (BV), ami azt mutatja meg, hogy az adott élelmiszerben található fehérjék milyen mértékben hasznosulnak a szervezetben. A biológiai értéket százalékban adják meg, és minél magasabb az érték, annál jobb a fehérje minősége.

Összetevők biológiai értéke (BV)

Magyarázat:

• Tojás: A tojás rendelkezik a legmagasabb biológiai értékkel, mivel tartalmazza az összes esszenciális aminosavat a megfelelő arányban.
• Bárány, csirke és marha hús: Ezek az állati eredetű fehérjék is magas biológiai értékkel bírnak, bár kicsit alacsonyabbal, mint a tojás.
• Rizs: A rizs növényi eredetű fehérjeforrás, és alacsonyabb biológiai értékkel rendelkezik, mint az állati eredetű fehérjék.
• Répa: A répa alacsony biológiai értékkel bír, mivel kevés fehérjét tartalmaz, és azok sem tartalmazzák az összes esszenciális aminosavat megfelelő arányban.
• Hal: Magas biológiai értékű, különösen a hidegvízi halak.
• Tej és sajt: Magas biológiai értékkel bírnak, mivel jó aminosav profillal rendelkeznek.

Fehérjeigény az életkor és az életszakasz alapján

1. Kölyökkutyák:
   • Kölyökkutyák növekedésük és fejlődésük során magasabb fehérjeigénnyel rendelkeznek. A BARF étrend esetében az optimális növekedés és izomfejlődés érdekében a kölyökkutyák étrendjének 22-28% fehérjét kell tartalmaznia szárazanyagra vetítve. Ezt elérhetjük például nyers húsok, tojás, és tejtermékek adásával.
2. Felnőtt kutyák:
   • A felnőtt kutyák fehérjeigénye mérsékeltebb, de továbbra is fontos a jó minőségű fehérjék bevitele. A BARF étrendnél az átlagos felnőtt kutyák esetében az étrendnek 18-25% fehérjét kell tartalmaznia szárazanyagra vetítve, amit nyers húsok, belsőségek és egyéb nyers fehérjeforrások biztosítanak.
3. Idős kutyák:
   • Az idős kutyáknak is szükségük van megfelelő mennyiségű fehérjére az izomtömeg fenntartásához és az egészséges immunrendszer támogatásához. A BARF étrendjüknek 20-25% fehérjét kell tartalmaznia szárazanyagra vetítve, és fontos, hogy a fehérje könnyen emészthető legyen, például nyers húsok és belsőségek formájában.

Fehérjeigény az aktivitási szint alapján

1. Alacsony aktivitású kutyák:
   • A keveset mozgó, lakásban élő vagy idősebb kutyáknak alacsonyabb fehérjeigényük van, de továbbra is fontos a jó minőségű fehérjék bevitele. Az ilyen kutyáknak elegendő 18-20% fehérjét tartalmazó BARF étrend, amit nyers húsokkal, halakkal és tojással biztosíthatunk.
2. Közepes aktivitású kutyák:
   • A rendszeresen sétáltatott és mérsékelt aktivitási szintű kutyák esetében 20-25% fehérjét tartalmazó BARF étrend ajánlott, amely nyers húsokból, belsőségekből és csontokból állhat.
3. Magas aktivitású kutyák:
   • Az aktív, sportoló vagy munkakutyáknak magasabb a fehérjeigényük az izomtömeg fenntartása és az energiaigény kielégítése érdekében. Az ilyen kutyák esetében 25-30% fehérjét tartalmazó BARF étrend szükséges, amely nagy mennyiségű nyers húsokat és belsőségeket tartalmaz.

Fehérjeigény speciális esetekben

1. Vemhes és szoptató kutyák:
   • A vemhes és szoptató szukák fehérjeigénye jelentősen megnő, mivel a kölykök növekedéséhez és fejlődéséhez is szükség van fehérjére. Az ilyen kutyáknak 25-30% fehérjét tartalmazó BARF étrend ajánlott, amely nyers húsokat, tojásokat és tejtermékeket tartalmaz.
2. Beteg vagy lábadozó kutyák:
   • Betegség vagy műtét utáni lábadozás során a kutyák fehérjeigénye is megnőhet a szövetek regenerációjának elősegítése érdekében. Ilyen esetekben az állatorvos által javasolt speciális BARF diéta követése szükséges, amely gyakran magasabb fehérjetartalmú.

Jó minőségű fehérjeforrások a BARF étrendben

A kutyák számára a legjobb minőségű fehérjeforrások közé tartoznak:

• Nyers húsok: csirke, marha, bárány, nyúl, kacsa
• Nyers halak: lazac, makréla, hering
• Tojás: nyersen vagy enyhén főzve
• Tejtermékek: joghurt, kefir, sajt (kis mennyiségben)
• Belsőségek: máj, vese, szív
• Csontok: nyers, ehető csontok, amelyek biztosítják a kalciumot és foszfort

Zsírok szerepe és jelentősége a kutya étrendjében

1. Energiaforrás:
   • A zsír koncentrált energiaforrás, amely grammonként körülbelül 9 kcal energiát biztosít, szemben a fehérjék és szénhidrátok 4 kcal/gramm értékével. A BARF étrend magas zsírtartalma különösen fontos az aktív és sportoló kutyák számára.
2. Esszenciális zsírsavak:
   • A zsírok tartalmaznak esszenciális zsírsavakat, mint például az omega-3 és omega-6 zsírsavak, amelyek elengedhetetlenek a bőr és a szőrzet egészségéhez, az agyműködéshez, és gyulladáscsökkentő hatásuk is van.
3. Vitaminok felszívódása:
   • A zsírban oldódó vitaminok (A, D, E, K) felszívódásához zsírra van szükség. A BARF étrend tartalmazza ezeket a vitaminokat természetes formában, és a megfelelő zsírbevitel segíti azok hasznosulását.

Zsírigény az életkor és az életszakasz alapján

1. Kölyökkutyák:
   • Kölyökkutyák növekedésük során magasabb zsírigénnyel rendelkeznek. A BARF étrendben a zsírbevitelüknek körülbelül 15-20% között kell lennie a teljes kalóriaigényükből.
2. Felnőtt kutyák:
   • A felnőtt kutyák esetében a zsírbevitelnek 10-15% körül kell lennie a teljes kalóriaigényükből, attól függően, hogy mennyire aktívak.
3. Idős kutyák:
   • Az idős kutyák esetében a zsírbevitelnek kissé alacsonyabbnak kell lennie, általában 10-12%, hogy elkerüljük a súlygyarapodást és az esetleges szív- és érrendszeri problémákat.

Zsírigény az aktivitási szint alapján

1. Alacsony aktivitású kutyák:
   • Alacsony aktivitású kutyák esetében a zsírbevitelnek mérsékeltnek kell lennie, körülbelül 10-12%, hogy elkerüljük a túlsúlyt.
2. Közepes aktivitású kutyák:
   • Közepes aktivitású kutyák esetében a zsírbevitelnek 12-15% között kell lennie, hogy elegendő energiát biztosítson az aktivitáshoz.
3. Magas aktivitású kutyák:
   • Magas aktivitású vagy munkakutyák esetében a zsírbevitel akár 15-20% is lehet, hogy megfelelő mennyiségű energiát biztosítson a nagy fizikai igénybevételhez.

Jó minőségű zsírok a BARF étrendben

A kutyák számára a legjobb minőségű zsírok közé tartoznak:

• Állati zsírok: csirkezsír, marhazsír, bárányzsír, kacsazsír, libazsír
• Halolaj: lazacolaj, makrélaolaj (gazdag omega-3 zsírsavakban)
• Tojás: a tojássárgája kiváló zsírforrás
• Kókuszolaj: mérsékelt mennyiségben adva jó forrása a közepes láncú triglicerideknek (MCT)

Szénhidrátok

1. Energiaforrás:
   • Bár a kutyák elsődleges energiaforrása a zsír és a fehérje, a szénhidrátok is hozzájárulhatnak az energiaellátáshoz, különösen a magas aktivitású kutyák esetében.
2. Rostforrás:
   • A szénhidrátokban gazdag zöldségek és gyümölcsök rostforrást biztosítanak, ami segít az emésztés szabályozásában és a bélmozgások fenntartásában.
3. Vitaminok és ásványi anyagok:
   • A szénhidrátforrásként használt zöldségek és gyümölcsök fontos vitaminokat és ásványi anyagokat tartalmaznak, amelyek hozzájárulnak a kutya általános egészségéhez.

Szénhidrátforrások a BARF étrendben

1. Zöldségek:
   • A zöldségek alacsony kalóriatartalmúak, de gazdagok rostokban, vitaminokban és ásványi anyagokban. Néhány példa:
     • Sárgarépa: Jó rostforrás, és A-vitaminban gazdag.
     • Spenót: Magas vas- és kalciumtartalmú.
     • Brokkoli: Gazdag C-vitaminban és rostokban.
     • Cukkini: Alacsony kalóriatartalmú, de jó rostforrás.
2. Gyümölcsök:
   • A gyümölcsök mértékkel fogyasztva kiváló vitamin- és antioxidáns-források lehetnek. Néhány példa:
     • Alma: Rostban és C-vitaminban gazdag, de a magokat el kell távolítani.
     • Áfonya: Magas antioxidáns-tartalmú.
     • Banán: Jó káliumforrás, de magas cukortartalma miatt mértékkel kell adni.
3. Gabonák (opcionális):
   • A BARF étrend szigorú követői kerülik a gabonákat, de néhány esetben kis mennyiségben adható:
     • Rizs: Könnyen emészthető és energiaforrásként szolgálhat.
     • Zab: Jó rostforrás, segíthet az emésztésben.

Szénhidrátok emésztése és toleranciája

• Emésztés: A kutyák emésztőrendszere jobban alkalmazkodott a fehérje és zsír emésztéséhez, de képesek hasznosítani bizonyos szénhidrátokat is, különösen a főzött vagy pépesített formában adott zöldségeket és gyümölcsöket.
• Tolerancia: Egyes kutyák érzékenyek lehetnek bizonyos szénhidrátokra, például gabonákra vagy magas cukortartalmú gyümölcsökre. Mindig fokozatosan kell bevezetni az új szénhidrátforrásokat, és figyelni kell a kutya reakcióit.

Vitamin- és ásványianyag-szükséglet

Vitaminok

1. A-vitamin:
   • Funkció: Szemek egészsége, immunrendszer támogatása, bőr és szőrzet állapota.
   • Források: Máj, tojássárgája, halolaj.
2. B-vitamin komplex:
   • Funkció: Energia-anyagcsere, idegrendszer működése, bőr és szőrzet egészsége.
   • Források: Máj, hús, tojás, zöld leveles zöldségek.
3. C-vitamin:
   • Funkció: Antioxidáns, immunrendszer támogatása, kollagén szintézis.
   • Források: Bár a kutyák képesek C-vitamint szintetizálni, a zöldségek és gyümölcsök (pl. brokkoli, áfonya) kiegészítő forrásként szolgálhatnak.
4. D-vitamin:
   • Funkció: Kalcium és foszfor felszívódása, csontok egészsége.
   • Források: Halolaj, tojássárgája.
5. E-vitamin:
   • Funkció: Antioxidáns, sejtvédelem.
   • Források: Tojás, növényi olajok (pl. olívaolaj), zöld leveles zöldségek.
6. K-vitamin:
   • Funkció: Véralvadás, csontok egészsége.
   • Források: Máj, tojás, zöld leveles zöldségek.

Ásványi anyagok

1. Kalcium:
   • Funkció: Csontok és fogak egészsége, izom- és idegműködés.
   • Források: Csontok, tojáshéjpor, zöld leveles zöldségek.
2. Foszfor:
   • Funkció: Csontok és fogak egészsége, energia-anyagcsere.
   • Források: Hús, hal, csontok.
3. Magnézium:
   • Funkció: Izom- és idegműködés, csontok egészsége.
   • Források: Hal, hús, zöld leveles zöldségek.
4. Kálium:
   • Funkció: Izom- és idegműködés, vízháztartás szabályozása.
   • Források: Hús, hal, zöldségek (pl. spenót, brokkoli).
5. Vas:
   • Funkció: Vörösvérsejtek képzése, oxigénszállítás.
   • Források: Máj, hús, hal.
6. Cink:
   • Funkció: Immunrendszer támogatása, sebgyógyulás, bőr és szőrzet egészsége.
   • Források: Hús, tojás, hal.
7. Réz:
   • Funkció: Vörösvérsejtek képzése, idegműködés.
   • Források: Máj, hús, hal.
8. Szelén:
   • Funkció: Antioxidáns, immunrendszer támogatása.
   • Források: Hús, hal, tojás.

Természetes kiegészítők a BARF étrendben

1. Halolaj:
   • Tápanyagok: Omega-3 zsírsavak (EPA, DHA), D-vitamin.
   • Előnyök: Gyulladáscsökkentő hatás, szív- és érrendszeri egészség, bőr és szőrzet állapota.
2. Tojáshéjpor:
   • Tápanyagok: Kalcium.
   • Előnyök: Csontok és fogak egészsége, kalcium-foszfor arány egyensúlyban tartása.
3. Máj:
   • Tápanyagok: A-vitamin, B-vitaminok, vas, réz.
   • Előnyök: Tápanyagokban gazdag, segíti a vérképzést és az immunrendszer működését.
4. Spirulina:
   • Tápanyagok: Fehérjék, B-vitaminok, vas, magnézium.
   • Előnyök: Immunrendszer erősítése, antioxidáns hatás.
5. Almaecet:
   • Tápanyagok: Kálium, enzimek.
   • Előnyök: Emésztés támogatása, pH-egyensúly fenntartása.
6. Zöldkagyló kivonat:
   • Tápanyagok: Glükozamin, kondroitin, omega-3 zsírsavak.
   • Előnyök: Ízületek támogatása, gyulladáscsökkentő hatás.
7. Kókuszolaj:
   • Tápanyagok: Közepes láncú trigliceridek (MCT), laurinsav.
   • Előnyök: Energiaforrás, bőr és szőrzet állapota, antibakteriális hatás.

A BARF étrend követése során a kutya vitamin- és ásványianyag-szükségleteit természetes forrásokból kell fedezni. A változatos nyers húsok, halak, zöldségek, gyümölcsök és természetes kiegészítők biztosítják, hogy a kutya minden szükséges tápanyagot megkapjon. Az állatorvos vagy egy táplálkozási szakértő segítségével egyénre szabottan lehet összeállítani a kutya étrendjét, figyelembe véve az egyedi szükségleteit és esetleges egészségügyi problémáit.

Túlzott és hiányos tápanyagbevitel következményei

1. Fehérjék
   • Túlzott bevitel: A túlzott fehérjebevitel megterhelheti a veséket, mivel az aminosavak lebontásából származó nitrogén kiválasztása fokozott veseműködést igényel. Ez különösen veszélyes lehet idős vagy vesebeteg kutyák esetében. A túlzott fehérjebevitel emellett hozzájárulhat az elhízáshoz és a húgysavképződés növekedéséhez, ami köszvényt okozhat.
   • Hiányos bevitel: A fehérjehiány lassú növekedést, izomgyengeséget, csökkent immunfunkciót és általános egészségromlást eredményezhet. A kutya bőre és szőre is gyengébbé válhat, ami bőrproblémákhoz vezethet.
2. Zsírok
   • Túlzott bevitel: A túlzott zsírfogyasztás elhízáshoz vezethet, ami számos egészségügyi probléma, például szívbetegségek, cukorbetegség és ízületi problémák kockázatát növeli. Ezen kívül a túlzott zsírbevitel emésztési problémákat, például hasmenést és hasnyálmirigy-gyulladást okozhat.
   • Hiányos bevitel: A zsírhiány energiahiányt, száraz bőrt, fénytelen szőrt és csökkent vitaminfelszívódást eredményezhet. Az esszenciális zsírsavak hiánya különösen káros lehet, mivel ezek fontos szerepet játszanak a sejtmembránok felépítésében és az immunrendszer működésében.
3. Szénhidrátok
   • Túlzott bevitel: Bár a kutyák számára nem alapvetőek, a túlzott szénhidrátbevitel elhízáshoz és a vércukorszint ingadozásához vezethet. Ez inzulinrezisztenciát és cukorbetegséget okozhat.
   • Hiányos bevitel: A szénhidrátok hiánya energiaproblémákat okozhat, különösen a magas aktivitású kutyák esetében. Azonban a megfelelő mennyiségű fehérje és zsír jelenléte esetén a szénhidrátok hiánya kevésbé jelentős probléma.
4. Vitaminok és ásványi anyagok
   • Túlzott bevitel: Egyes vitaminok és ásványi anyagok túladagolása toxikus hatásokat okozhat. Például a túlzott A-vitamin bevitel csont- és ízületi problémákhoz vezethet, míg a túlzott kalciumbevitel veseköveket és csontproblémákat okozhat.
   • Hiányos bevitel: A vitaminok és ásványi anyagok hiánya számos egészségügyi problémát okozhat. A D-vitamin hiánya például csontdeformitásokat okozhat, míg a C-vitamin hiánya (bár kutyák képesek szintetizálni) gyenge immunválaszt és általános egészségromlást eredményezhet.

BARF étrendben előforduló specifikus hiánybetegségek és túlzott bevitel következményei

1. Kalcium és foszfor egyensúly
   • Túlzott kalciumbevitel: Gyakori probléma a BARF étrendben, különösen akkor, ha túl sok csontot adnak a kutyának. A túlzott kalciumbevitel hiperkalcémiát okozhat, ami vesekárosodáshoz, izomgyengeséghez és szívritmuszavarokhoz vezethet. Vékony Blanka, Dr. Mák Erzsébet és Balogh Lívia a „Kutyajó étrend” című könyvükben is említik, hogy a túlzott csontbevitel okozhat székrekedést és kalcium-túladagolást.
   • Kalciumhiány: Ha az étrend nem tartalmaz elegendő kalciumot, csontlágyulás (osteomalacia) és csonttörékenység alakulhat ki, különösen növésben lévő kölyökkutyáknál. Nadine Wolf cikkei hangsúlyozzák a kalcium és foszfor megfelelő arányának fontosságát a kölyökkutyák egészséges növekedéséhez.
2. A-vitamin
   • Túlzott bevitel: A máj túlzott etetése A-vitamin túladagoláshoz vezethet, ami csont- és ízületi problémákat, valamint májkárosodást okozhat. Vékony Blanka és társai könyvükben figyelmeztetnek a túlzott máj fogyasztásának veszélyeire, különösen a felnőtt kutyák esetében.
   • A-vitamin hiány: Bár ritkább a BARF étrendnél, a megfelelő máj és sárgarépa fogyasztás hiánya bőrproblémákat, látásromlást és gyenge immunválaszt eredményezhet.
3. D-vitamin
   • Túlzott bevitel: A túlzott halmájolaj vagy egyéb D-vitamin források etetése hiperkalcémiához vezethet, ami vesekárosodást és csontdeformitásokat okozhat. Nadine Wolf cikkeiben is figyelmeztet a D-vitamin túladagolásának kockázataira, különösen a házi készítésű étrendek esetében.
   • D-vitamin hiány: Csontdeformitásokat és gyenge csontokat eredményezhet, különösen fiatal, növésben lévő kutyáknál.
4. Jód
   • Hiányos bevitel: A jódhiány pajzsmirigy alulműködést (hipotireózist) okozhat, ami súlygyarapodáshoz, letargiához és szőrzetromláshoz vezethet.
   • Túlzott bevitel: A túlzott jódbevitel, például tengeri algák túlzott etetésével, pajzsmirigy túlműködést (hipertireózist) okozhat.

A kutyák tápanyagigénye és a tápanyagok emészthetősége szorosan összefügg a táplálkozás módjával. A BARF étrend számos előnnyel járhat, beleértve a magasabb tápanyag-emészthetőséget és a jobb általános egészségi állapotot. Azonban fontos, hogy a gazdák megfelelően tájékozódjanak és konzultáljanak állatorvossal, mielőtt áttérnek a nyers étrendre, hogy biztosítsák a megfelelő tápanyagbevitelt és minimalizálják a kockázatokat.

Irodalomjegyzék

1. Freeman, L. M., Chandler, M. L., Hamper, B. A., & Weeth, L. P. (2013). Jelenlegi ismeretek a nyers húsalapú étrend kockázatairól és előnyeiről kutyák és macskák számára. Amerikai Állatorvosi Egyesület Folyóirata, 243(11), 1549-1558.
2. Varga, M., Dudás-Györki, Z., & Fébel, H. (2019). A nyers hús alapú étrend hatása a kutyák gasztrointesztinális mikrobiomjára és egészségére. Magyar Állatorvosok Lapja, 141(6), 339-348.
3. Case, L. P., Daristotle, L., Hayek, M. G., & Raasch, M. F. (2011). Kutyák és macskák táplálkozása: Erőforrás kedvtelésből tartott állatok szakemberei számára. Elsevier Health Sciences.
4. Vékony Blanka, Mák Erzsébet Dr., & Balogh Lívia. (2020). Kutyajó étrend. Budapest: ABC Kiadó.
5. Wolf, N. (2021). „A kutyák nyers étrendjének alapjai.” Kutya Magazin, 45(3), 56-63.